Nyögsz, mint a gép

Fehér a remény, fekete a leves
Kivan a beled eléggé
Nem lehet mindig minden tökéletes
Néha a hibák rajzolják széppé

Van, aki húz, van, aki nem esik szét
Megy az a szekér, ha hagyják
Van, aki jobb, ha messze elkerüli
Láttál már tücsköt, és láttál hangyát

Mint a hűvös penge, ahogy a bőrt hasítja szét
Mint a villanó kés, ahogy a húst hasítja szét
Boldogság és szenvedés együtt hatol beléd
Te meg csak nyögsz, mint a gép
Csak nyögsz, mint a gép

Hajnalban indultál, most éjszaka van
Mit be nem vállal az ember
Messze vagyok, messze vagy, messze maradsz
Eltávolodunk a végtelennel

Mint a súlyos tagló, ahogy a csontot hasítja szét
Mint a hangos eszme, ahogy az agyat hasítja szét
Boldogság es szenvedés együtt hatol beléd
Te meg csak nyögsz, mint a gép
Csak nyögsz, mint a gép

Nyögsz, mint a gép
Nyögsz, mint a gép