Az ősz polgármester elveszti a kedvét,
Keresse mindenki az utolsó medvét,
Végre összefognak mind az összes pártok,
A nyugdíjasok, az anyák, és a szűzlányok.

Rontást hozhat ránk, jajgatnak a kecskék,
Adjuk túszúl Lacimacit, Micimedvét,
A tévémaci sem vállal vele közösséget:
Nem kell a mackósajt, együnk több zöldséget!

Megint nyafog a nyúl, felszólal a róka:
Ma bajban a haza, holnap Európa!
Élő egyenesben mutatja az adás,
Hogy lett a patkány pompás medvevadász!

Látták a Mátrában, látták Balatonon,
Látták a metróban, buzon, vilamoson,
Kitört a ketrecből, erre nincsen mentség,
Aki utoléri, lőjje le a medvét!

Miféle származék? Biztos, hogy nem magyar.
Hiszen a neve is másik nyelvet takar!
Mancsától a kopó reszket megdermedve,
A nagy Brehmben ott áll: der Medve.

A vadőr lelkéről a nagy nyomás lemegy,
Épségben hazament Leonyid Medvegyev.
Reszket a pártelnök s a szag mindent elárul,
A vécésnéni beszól: Előjöhet, Kovács úr!