Ha felmegyek Budapestre,
Egyenest a törvényszékre:
Ott látok sok urat ülni,
Azok fognak elítélni.

– Anyám, anyám, édesanyám,
Budapestre jöjj fel hozzám!
Nézd meg a te rab fiadat,
Akit holnap akasztnak!

Fel is jött az édesanyám,
Sírva-ríva borult le rám.
– Sírhatsz, anyám, jajszóval is,
Egy fiad volt, rab lett az is!

Nyílik már a börtönajtó,
Belép rajta tömlöchajdú;
Vizsgálja a vasaimat,
Nehezítő rabságomat.

– Ne vizsgáld a vasaimat,
Ne örülj a rabságomnak,
Mert ha rabságomnak örülsz,
Kés forog a szíved körül