– Fúnak már az őszi szelek.
Felejts el, rózsám, engemet!
– Én addig el nem felejtlek,
Míg a sírba be nem rejtnek.
Még onnét is azt kiáltom:
Érted történt a halálom!

Én elmegyek, te itt maradsz.
Babám, te panaszt nem hallasz.
Kit hallottál, avval maradsz;
Régi szeretőddel tartasz.
Verjen meg az Isten véle,
Mert elhagytál engem érte!