Erdő, erdő, kerek erdő, jaj, de messzire ellátszik,
Közepibe, közepibe két szál rozmaring virágzik.
Egyik hajlik a vállamra, másik a babáméra,
Ráhajtom a bús fejemet babám ölelő karjára.

(Keszthely, Zala vármegye - Bartók Béla)