Fehér fuszulykavirág,
Ne jöjj hozzám napvilág,
Gyere este sötétbe,
Hadd üljek az öledbe.

Ha te tudnád amit én,
Ki babája vagyok én,
Te is sírnál, nem csak én,
Keservesebben mint én.

Egyszer voltam nálatok,
Leszakadt az ágyatok,
Úgy recsegett, ropogott,
A szalmája szotyogott.