Darumadár fenn az égen hazafelé szálldogál,
Vándorbottal a kezében cigánylegény meg-megáll.
Repülj madár, ha lehet,
Vidd el ezt a levelet,
Mondd meg az én galambomnak,
Ne sirasson, felejtsen el engemet.

Ha még egyszer hamarjában Véled együtt lehetnék,
Violaszín nyoszolyádon oldaladhoz simulnék.
Szívemet a szívedre, gyenge legény létemre,
Lehajtanám bús fejemet fehér hattyú, hattyúfehér kebledre.