Ütött-kopott öreg csárda jaj de árva
Ajtaja is, ablaka is nyitva-tárva
Fedelét a kóbor szelek hordogatják széjjel
Csak a kémény viaskodik éjszakánként még a tolvaj széllel

Öreg csárda hová lettek a betyárok
A sok pandúr, aki félve lesett rájuk
Hová lett a csaplárosné kökényszemű lánya
Ki a betyárt minden este tüzes borral, forró csókkal várta

Ütött-kopott öreg csárda ne szólj róla
Az út szélén roskadozik egy bitófa
Bitó mellett két bedőlt sír, nincsen keresztfája
Ott nyugszik a futóbetyár, a bánattól elhervadt babája