Midőn papíromat az asztalra teszem,
Reszkető kezemmel a tollat felveszem.
Indulj meg hát tollam egy levelet írni,
Kedves szülőimet szépen megtisztelni!
Indulj meg levelem hazai utadra,
Keresd meg szüleim szép Magyarországba,
Akik felneveltek húszéves koromig,
Eszembe is jutnak egész halálomig.
Mint a fogolymadár a rézkalitkában,
Úgy töltöm napjaim Tirol országában.
Jobb lett volna, kedves szülőm, kiskoromba
Zártak volna bele egy gyászkoporsóba.
Hogy ne öltözzem be szép ifjúságomba,
Ne öltözzem bele e komiszruhába.
Ha meghalok, nem lesz, aki megsirasson,
Nem lesz, aki értem egy könnyet hullasson.
Majd megsirat engem az én hű pajtásom,
Kivel három évig a királyt szolgálom.