Megy a gőzös lefelé,
Bodor füstje felfelé,
Bodor füstje felfelé;
Benne ül a reguta,
Ki van a szeme sírva,
Ki van a szeme sírva;
Hull a könnye, mint a zápor, az arcára,
– Isten veled, kis angyalom, utoljára!
Arra kérlek tégedet,
Ne felejtsd a nevemet,
Hogyha igazán szeretsz!