Ha kiindulsz Erdély felől,
ne nézz rózsám visszafelé,
szívednek ne legyen nehéz,
hogy az idegen földre mész.
Ajla-lalala ...

Idegen földön jártomban,
jutott nékem a bánatból,
jut is nékem, amíg élek,
míg a földön felül élek.
Ajla-lalala ...

Bármilyen szép vagy te világ,
benned nincsen semmi vígság,
akármerre járok-kelek,
mindenütt csak búra lelek.
Semmi öröm, semmi vígság,
minek akkor ez a világ?
Ajla-lalala ...

Minek a rózsaszín hajnal,
ha várni kell mindig búval?
Minek nékem minden kincsem,
hogyha nincsen egy víg percem?
Nem kell nékem, csak temető,
ott megnyugtat a Teremtő.
Ajla-lalala ...