Udvaromon hármat fordult a kocsi
Édes anyám, a pakkomat hozza ki.
Hozza ki a behívó levelemet,
Székvároson, felejtsék a nevemet.

Udvaromon arany vályú arany kút
Abba fürdik három kacsa meg egy lúd
Fürdik fürdik mégis sáros a tolla
Legszebb legényt szerettem a faluba

Udvaromon arany vályú, arany kút,
Abból iszik, arany kakas, arany tyúk
Aranykakas mind azt kukorékolja,
A szeretőm Kolozsváron katona.

Édesanyám, ki a huszár ha én nem
Ki nyergeli fel a lovát ha én nem
Fölnyergelem a lovamat, a sárgát
Megkerülöm Erdélyország határát

Huszár vagyok, nem bakancsos katona
Sám illik a sárgazsinóros ruha
Sárga zsinór a közepe fekete
Szép a huszár ha felül a nyeregbe

Dombon van a Kolozsvári kaszárnya
Akár merről fújja a szél, találja,
Fújja a szél, a kaszárnya tetejét,
de sok kislány siratja a kedvesét.

Három kislány, kimegy a temetőbe,
Mind a három letérdepöl a földre,
Egy közölük felsóhajt a nagyégre,
Mért is lettem katona szeretője?

Kolozsváron nem tudják a nevemet,
Majd megtudják, ha ott katona leszek,
Az én nevem, teljesszegfű liliom,
Ha meghalok, kinyílik a síromon.

Borsa felől jön egy fekete felhő,
siess kislány mert megver a nagyeső.
Nem sietek kapok én még szeretőt,
Arra kérem a jóságos Teremtőt.

Még azt mondják, Kolozsváron nincs kurva,
Hát a babám mégis akkor micsoda?
Kék a szeme, göndör haja fekete,
Az Isten is kurvának teremtette.

Nincsen nekem egyebem egy tetűnél
az is megdöglött a fülem tövénél
Százan jöttek el a temetésére
Letelepedtek a fülem tövébe

Udvaromon hármat fordult a kocsi
Most viszik az anyósom akasztani
Én teszem a kötelet a nyakába
Hogy húzzák föl a vén dögöt a fára
(szék, kalotaszeg)