Gyere bé, gyere bé gyönge kis madárka,
Csináltatok néked ezüstből kalickát,
Ezüstből kalickát, gyémántból ajtaját,
Gyémántból ajtaját, aranyból vályúját.

Nem szoktam, nem szoktam kalickában hálni,
Csak szoktam, csak szoktam zöld ágakra szállni,
Zöld ágakra szállni, fenyő magot enni,
Fenyő magot enni, gyöngy harmatot inni.

Lovamat kötöttem piros almafához,
Magamat kötöttem gyönge Violához,
Lovamat eloldom, amikor a Hold kel,
De tőled violám csak a halál old el.

Elbúcsúzom tőled, rózsám utoljára
Kilenc álló évre visznek katonának
Inkább leszek betyár az alföldi pusztán,
Mintsem leszek szolga a császár udvarán.