Ugyan hogy kezdjem babámról,
Legkedvesebb virágomról?
Reszket kezem, alig írok;
Hogy nem látlak, azért sírok.
Kikönyöklök az ablakba.
Búsulok én galamb módra.
Már rég nem láttam személyed;
Nem vagyok csalfa, ne véljed!
Repülj hozzám, mint a madár!
Tudom, nem vagyok csapodár.
Egészségem ugyan vagyon,
Mégis beteg vagyok nagyon:
Hol hűlök, hol melegülök,
Mivel öledben nem ülök.
Rólad sokszor gondolkozom,
Álmomban is álmodozom.
És ha rólad csak hírt hallok,
Örömömben megújulok.
Szívemet újító lélek,
Nálad nélkül búban élek.
Amíg megláthatlak téged,
Kívánok jó egészséget.
Az áldás rajtad újuljon,
Jó szerencse rád forduljon!
Télen, nyáron és tavaszon
Dolgodat kövesse haszon!
Hej, csak hamar oly nap lenne,
Melyben rózsám megölelne!
Az az óra áldott volna,
Melyben rózsám megcsókolna.
Azt hiszem, nem csatlakozom:
Te is szerettél, angyalom.
Nálad s nélküled e világ
Csupa földi nyomorúság.
Kitartom karomat széljel:
Ölellek hű emlékemmel.
A te szerető kedvesed.