Ej-haj, magyar ember
Összeüti bokáját,
Átkarolja
Kedves babáját.

S büszkén kiáltja:
– Három a tánc halálig;
Ej-haj, világos,
Ej-haj, virradtig!

Ej-haj, magyar ember
Megüritti kupáját
S búson siratja
Kedves hazáját.

S búson kiáltja:
– Most a tánc is halálos!
Ej-haj, Világos!
Ej-haj, Világos!