Istenem, kérlek, adj nekem egy választ
a fájdalom megbénít és mindent eláraszt
miért nem érzek semmit mikor
anyámra gondolok?

A gyűlölet, a szánalom, ami bennem kavarog!
jöhet a duma, hogy tiszteld édesanyàd!
Csak senki nem tudja hogy hanyas is a kabát
Én csak áhítottam az otthonom melegét
Azt szerettem volna, hogy ő legyen a menedék

Anyám felelj!!
minek hoztál engem erre kamu, bűnös világra?
miattad megtanultam ,hogy minek mi az ára..

Miért!!!
mièrt volt a hűtő állandóan üres??
suliba is úgy jártam, mint valami csöves
áldozatot hoztam, màr nagyon fiatalon
hogy a mi családunk talán jobban összetartson!

Kiöltetek belőlem mindent, ami jó volt
az ördög ezt látván hamar belém kóstolt
soha nem volt előttem egy normális példakép
apám a szemem láttára oltotta ki èletèt

A hangok el nem múlnak, az összes emlék visszajár
mindenki lenézett, nekem nem parancsol senki már
Nem tudok boldog lenni, hiába van meg mindenem
amikor kellett volna, te nem álltál ki mellettem!!

Csodálkoztok, évekig csak erőszak vett körül,
ebbe aztán, hidd el, hogy bárki beleőrül
nem voltam képben, hogy mit miért teszek
sokszor keltem úgy fel, vajon ma majd mit eszek.

a bűn útjára léptem, amivel nem voltam tisztàban
a megvadult önmagam nem tarthattam kordàban.
16 évesen elvettem màsok dolgait
hogy vègig tudjam nézni, mikor a kishúgom jól lakik!

Üresség bűntudat, lelkiismeretfurdalás
Ez járta át lelkemet, nem éreztem semmi mást.
a megvetès keresztjét cipeltem a hátamon
mindennapi kenyeremként szolgált a fájdalom
hamar ràm sütötték a cigányság bélyegét
soha nem érezhettem az emberek tiszteletèt
te szemedben is csak egy kis köcsög gyerek voltam.
átkoztál is sokszor, bárcsak látnál már holtan.

20 évvel később sikerült beérnem
A göröngyös utamnak a végére értem
Félember lettem, lehet az is maradok
De egy biztos: a fiamból majd
jobb embert faragok
Öngyógyító jelleggel, írom a zenéimet
Kiadok magamból minden fájó emléket!
Túl nagy a csend ha becsukom a szemem
A saját sírom felett a holttestem ölelem.

Mért nem tudom egyszerűen élvezni az életet.
Mért nem tudom megoldani ezt a nehéz képletet
Mért nem tudok többé könnyeket hullajtani
Az élet gyorsan tova száll, tovább kéne haladni.

Példaképnek lenni a sorstársaimnak szemében
Soha ne adjátok fel harcoljatok keményen
Bármi lehetséges csak elkell hinni magadról
Nekem az életben többé már senki nem parancsol.