Peety
Szűkül a tér
Szalagkorlátok
Megszűnik a plotarmor
Nincs hely
Túl nagy a szótagszám
Ismerős
Itt is voltam már
De nem mennék még ha hagynák se
Jól érzem magam itt a padkák közt
Ebben élek hogy ne laknám le
Beköltözhetnél
De nem engedem

Signo
Szétpadkázott felnik
Kinyúlt ruhák
Cipők széttaposva
Nem verni kell az asztalt
Csak puhán olyan
Féllaposra fújd fel azt a flamingót
A vízbe úgysem megyünk be
Asszem kicsit rozsdára fújt alvázvédő volt lejönni
Szép próbálkozás csak lehet késő
Nyitott szemmel csőlátással
Járok mostanában
Szedd a lábad úgyse érsz utol
Unhatod a banánt
Úgyis elcsúszol a héján ha utánam futkosol
Aztán mosolyogva néz mégis a lány hátra
A válla felett villan rád
Aztán márványba öntenéd a testét
Esetleg aranyba faragnád
De azt se tudod mit csinálj szal felröhögsz
A szabadszájúságod is rég elszállt aztán hogy leszel így sármos
Egy páros belépőt se tudnál ajánlani perpill
Csak egy purple haze van nálad
Legalábbis annak hazudták
És benyúlnál érte a táskádba
De bazzeg benyúlták
Hát hogy leszel így sármos
Egy páros belépőt se tudnál ajánlani perpill
Csak egy purple haze van nálad
Legalábbis annak hazudták
És benyúlnál érte a táskádba
De bazzeg benyúlták


Vargas:
Hallgatag a rakpart ő se játssza már a reppert
Maga ellen folytat kirakatpert
Hévvel érvel magának pro és kontra
Nem győzhet de már hidegen hagyja a sorsa
Élni tudni kell de neki az se megy hogy akarjon
Azt se tudja ki volt nemhogy az is maradjon
Pár év kellett míg ráébredt hogy már rég nem
A koronára vágyik csak hogy eljusson az ágyig
És hogy elég lesz a Duna nem kell már a Rubicon
Rutinosan éjszakázik elmereng egy butikon
Elvétette Cupido így ő se lesz csak epigon
És ha jönne kétszázzal a körúton egy kamion
Ő ugrana mer' neki ez csak fogság mint Avignon ja
Neki ez csak fogság mint Babilon ja
Neki ez csak fogság fogság