A házunk ég, talán az egész ég!
De nem biztos, nem biztos semmi se még
Csináltunk, valamit már megcsináltunk
De nem biztos, nem, hogy a végére járunk

Ég, ég, ég fényt, fényt, fényt
Ennyi korom után!

A felelőség persze nagy teher
S a vonat elé feküdni senki se mer
Mit kérsz tőlem? Mit vársz tőlem?
A szobám falára egy kérdőjelet véstem!

Az agyad: ég, ég, ég fényt, fényt, fényt
Ennyi duma után

Lehunyom szemem és fázom
Lázlapom görbéje rég az egekig ér
Az egész ennyit ér!
Néhány hét és még néhány év
És ott leszünk újra a legelején
Menetelünk együtt csodákra várva
Néhány hét és még néhány év

A dolgok ára, ma még néhány könnycsepp
De holnap, ha zokogunk, az is kevés lesz
Generációnk sapkáját szemébe húzza
S minden baját a másikra fogja

Fél, fél, fél ma még csak: kér, kér, kér
Ennyi korom után!