Idõnk kevés, mégis hajt valami tovább
Kormos városomban rám nem várnak csodák
Hajszolt kutyák futnak az út menti porban,
Új filmeket adnak a régi mozikban.

Fáztam eleget az utcák kövén,
Falhoz dõlve rád vártam én.
Hosszú vonatsíneken kóboroltam tovább
Idõm kevés, mégis hajt valami hozzád.

Titkaim nem õrzi senki meg
De szívemben a dal megmarad nekem
Újra átélem örök hangjait,
Ha szól az ének, álmodom a világot veled.

Álmodtam egy világot magamnak,
Itt állok a kapui elõtt.
Adj erõt, hogy be tudjak lépni,
Van hitem a magas falak elõtt.