Verse 1.:
Az idő elmúlik, begyógyul minden seb,
a kínnál mégis sokkal édesebb
a vágy: várni rád.

verse 2.:
A csók most is itt ég bennem, mint a tűz,
lángra gyújt és folyton űz
hozzád, mindig tovább...

ref.:
Várj, had érezzem még,
hogy a csók, mely oly forrón ég
az ajkadon táncol és elolvad könnyedén!
Ne kérd, hogy felejtsük el,
ami volt, mert nem hiszem el,
hogy mindez csak álom, s most vége... ébredni kell.

verse 3.:
Most jó, míg átölelsz és rám figyelsz,
hogy újra százszor mondjam el
neked, amit érzek.

verse 4.:
Mert a csók most is itt ég bennem, mint a tűz,
lángra gyújt és folyton űz
hozzád, mindig tovább.