A történetem ott kezdődik
Hogy az élet olyan, mint a halál
A múlt fátyolos homályában
Lelkem új kísértésre talál

Szárnyalnék, de a lelkem testbe lett zárva
Szárnyalnék, szárnyalnék de már nincs meg a szárnyam
Szárnyalnék

Kegyetlen a sorstól, hogy az élet vágyakat gerjeszt
Kegyetlen a sorstól, hogy a szárnyaim elvette tőlem

Mélyen zengő csendben várom
Hogy a sors ismét megadja nekem
Ami most még elérhetetlen
De érzem, hogy a részem lehetett

Szárnyalnék, de a lelkem testbe lett zárva
Szárnyalnék, szárnyalnék de már nincs meg a szárnyam
Szárnyalnék

Szárnyalnék de már nincs meg a szárnyam
Az átkozott béklyó a földre húz
Szárnyalnék de már nincs meg a szárnyam
Az átkozott béklyó a földre húz

Szárnyalnék de már nincs meg a szárnyam
Az átkozott béklyó a földre húz
Szárnyalnék de már nincs meg a szárnyam
Az átkozott béklyó a földre húz

Szárnyalnék, de a lelkem testbe lett zárva
Szárnyalnék, szárnyalnék de már nincs meg a szárnyam
Szárnyalnék
Szárnyalnék
Szárnyalnék