Soha nem látott élet, soha nem vágyott szó
Te is kérsz, hogy éljek még, jön a megbánás
Úgy is jó
Elmondom, mi fáj, bár tudom, ez a bája
Látjátok, hogy ki vagyok, anyu is látja
De kár, bennem mosódik a táj
Úgy csinálunk mindig, és úgy csinálok én is
Hogyha nem kérted, nem változik a tézis
És áll, a látszat vár

Plüssös felhők közt elrepülnék
Mély vizekben elmerülnék
Mély álomból ébredtem, nem akarok már mást
Telik az idő, átkarolnám, miért akarod
Hogy felébredjek? Hogy felébredjek

Talán ha kinyitom a szemem
Te is kinyitod a tiéd
Húzd át az ujjadat a lelkem sima vizén
Nem látom magamat benne egy ideje
Ez ki lehеt, én ki vagyok
A válladon lepihenek
Nеm alszom, ez kóma, mint a Carson
Amikor velem vagy és beremeg a garzon
Az arcom egy tükröződő felület
Ott van benne mind a 23 kerület
Nem tudom, hol lakom, csapok és forgatok
Még egy-két jelenetet nélküled
Mellettem oltalom mindegyik oldalon
És mégis felemészt a rémület
Igen, te is ott voltál az elsők között
Ezek belső körök, én is ebből jövök
Úgyhogy gondolsz rám majd ha elköltözök
És az árral szemben úszok én a felhők fölött
Veled

Plüssös felhők közt elrepülnék
Mély vizekben elmerülnék
Mély álomból ébredtem, nem akarok már mást
Telik az idő, átkarolnám, miért akarod
Hogy felébredjek? Hogy felébredjek

Plüssös felhők közt elrepülnék
Mély vizekben elmerülnék
Mély álomból ébredtem, nem akarok már mást
Telik az idő, átkarolnám, miért akarod
Hogy felébredjek? Hogy felébredjek, hmm
Miért akarod, hogy felébredjek? Hmm