Új a szoknyám, de kerek az alja.
Gácsi szabó volt az, aki varrta.
Barna legény addig kerülgette,
Míg a szemét rajtam felejtette.

Elsétálok a falu végén is túl,
Az én babám szántani most indul;
Elkísérem a gépállomásra:
Tiéd leszek, babám, nemsokára.

Édesanyám, kedves édesanyám,
Már ezután büszkén nézhetsz énrám.
Én is élen járok a munkában;
Lesz bő aratás az egész határban.