Csavargó szívem, ki tudja, hol jár,
Göröngyös már ez az út,
Bármerre zenélek, mindenütt megélek,
S a szerencse csillaga hull.

Volt már, hogy azt hittem, nincs már tovább,
Mit sem ér az életem,
Kértem a jóistent, ki meghallgatott,
És erőt adott nekem.

Mondj el egy imát most értem,
Ha kell, hát én ezerszer kérem,
Úgy súgjad, oly halkan, csendben,
Hogy ne hallja meg senkis em.

Mondj el egy imát most értem,
Hisz megbántam én minden vétkem,
Összetört szívemet gyógyítsa meg,
S bocsássa meg bűnömet.