Olyan vagy, mint az erdő,
s benned én tekergő.
Eltakarnak lombjaid,
megkarcolnak ágaid.

Olyan vagy, mint a tó,
csak körbejárható.
Benned van minden mélység,
túlparton reménység.

Olyan vagy, mint a szél,
folyton csak beszél.
Nem áll meg, csak rohan,
egyedül, boldogan.

Olyan vagy, mint a föld,
szántással gyötört.
A mag kikel benned,
s elmúlik szerelmed.