Eljött a nyár mit régóta vártam már
eljött a dal,mi szívembe belemar
eljött a nyár mit régóta vártam már
eljött a dal,mi szívembe belemar
lelkemben harc dúl,mindenki felé haragot intéz
kiabálok magányomban,mindenki őrültnek néz
miért rossz a kedve?
miért türelmetlen?
miért ül a szobában,egyedül és csendben?
miért nem lehet kedves?
miért nincs neki jó napja?
miért van az hogy az érzéseit folyton kimutatja?
azt állítják ismernek,akkor miért nem tudják a választ?!
Idegölő kérdéseivel mindenki csak fáraszt!!
sohasincs jókedvem
nem vagyok türelmes
magányos vagyok
és csendes
nem tudok kedves lenni
kényszerből nevetni
és az érzéseimet,a föld alá temetni!!
Bocsánat hogy ilyen vagyok,nem tudok ellene tenni
Emlékezz hogy nem én akartam megszületni
De ha már itt vagyok,akkor fogadj el ilyennek
s ne kívánj azok közé,kik most a temetőben pihennek
elmúlt a nyár,hiába várom már
elmúlt a dal,szívem belehal
elmúlt a nyár hiába várom már
elmúlt a dal,a szívem belehal