Mégis havazott délután, így üzent vissza a tél.
Vesztett már. Ez a tánc még belefér.

A lány, aki mindig is messze volt,
most egy percre közelebb lép.
Ölelj át, megyek, kívánj szerencsét!

Nincs helyem, mondta nincs helyem itt.
A győzteseké most a világ.
Kértem valahogy várjon még egy kicsit,
csak mégegyszer gondolja át!

Minden sarkon már egy elfelejtett győztes vár.
Mind kő volt, köddé vált. Nem tudta, hogy nem gyémánt.

Kértem, semmit ne higyjen el, azt se hogy hinnie kell.
Sok a jelszó, sokan élnek úgy ahogy nem hmm...
Úszik a senki a semmiben és elhiszi hogy magasan száll.
Rövid út lesz, és a végét tudom már.

Nincs helyem, mondta nincs helyem itt.
A győzteseké most a világ.
Kértem valahogy várjon még egy kicsit,
nézzen körül, mondja mit lát.

Minden sarkon már egy elfelejtett győztes vár.
Mind kő volt, köddé vált. Nem tudta, hogy nem gyémánt.

Minden sarkon már egy elfelejtett győztes vár.
Mind kő volt, köddé vált. Nem tudta, hogy nem gyémánt.