Végre itt vagyunk, gyere, öltözz át.
Néhány óra már csak az éjszakánk.
Azt hiszem, ma történt valami,
amit én sem hiszek el.
Egyszemélyes földrész az enyém,
de add, hogy ne legyen.

Téged ünnepelt a társaság.
Én csak bámulom, ahogy néznek rád.
Az se biztos még, hogy akarom,
ami történt ma velem.
Egyszemélyes földrész az enyém,
add, hogy ne legyen.

Egyszemélyes föld, egyszemélyes ég.
De elférne valaki még.
Egyszemélyes út,
de fordulhat-e úgy,
hogy érinti valakiét?
Rajtam a jel; örök átutazó.
Valahogy mindig máshol a jó.
De kinek mutatom,
ha néha van még látnivaló?

Végre egymagunk, nincs senki más.
Végiggondolom, mi a folytatás.
Azt hiszem, ma történt valami,
amit én sem hiszek el.
Egyszemélyes földrész az enyém,
add, hogy ne legyen.

Egyszemélyes föld, egyszemélyes ég.
De elférne valaki még.
Egyszemélyes út,
de fordulhat-e úgy,
hogy érinti valakiét?
Rajtam a jel; örök átutazó.
Valahogy mindig máshol a jó.
De kinek mutatod,
hogyha van még néha,
kinek mutatod,
hogyha van még néha,
kinek mutatod,
hogyha van még látnivaló?

Egyszemélyes föld, egyszemélyes ég.
De elférne valaki még.
Egyszemélyes út,
de fordulhat-e úgy,
hogy érinti valakiét?
Rajtam a jel; örök átutazó.
Valahogy mindig máshol a jó.
De kinek mutatom,
hogyha van még néha,
kinek mutatom,
hogyha van még néha,
neked mutatom,
hogyha van még látnivaló!