Bran:

Nem is értem már ezt,
Mindent a szívére vesz.
Ideg megesz,
Szikla szélére tesz.

Velem a sok-sok bánat,
De többé nem láthat.
Elszállok hova
Madár se szállhat.

Azt se bánnám,
Ha az idő megállna.
Rántson magával
Majd újra talállak.

Újra a mélység…
Hol szív dobban ott új reménység.

Várhat rám, de ez általány.
Áltálába hogyha várna rám.
A lámpát én zöldre váltanám,
De nem talál. Kerget a halál.

Még vezet a múlt, úgy érzem elszabadult.
Megsebez úgy, hogy már így alakult.
Ezt vártam. Nem hittem csodákban.
Bízni akartam végre már másban.

Nem bántam, egy ideig, de vártam.
Eláztam. Szívem bezártam.
Kérlek baby majd ébressz fel,
Ha nem kelnék fel mikor mennem kell.

Mikor mennem kell,
Kérlek baby majd ébressz fel,
Ha nem kelnék fel,
Mikor mennem kell.

Refrén:

Lejárt az idő most mennem kell,
Szívedet darabokban vettem fel,
Fázok valaki mentsen meg,
Gyújtson tüzet a lelkemnek.

Sorry babe de mennem kell,
Szívedet darabokban vettem fel,
Fázok valaki mentsen meg,
Gyújtson tüzet a lelkemnek.

Deryl Rose:

Néha úgy alakul, hogy néha fáj,
Útnak indulni, hátha más mi vár.
Az utca túl oldalán, ahol láttalak,
Először, de ott most egy másik lány áll.

Mint a színfalak mögött,
összehullva, de tudom ezek ördögi körök.
Mint a múltba tekint, de nem látni a jövőt,
Legyen bármi, de nekem ez a színdarab örök.

Tudom vétettem,
De te is hibáztál nem véletlen.
Hogy az életben,
Most más irányba megyünk mindketten.

Bárhogy is töröm a fejem,
De nem jó valamit tennem kell.
Menteni felesleges,
Kérlek engedj el baby, mert mennem kell.

Kérlek engedj el.
Kérlek, kérlek.
Engedj, engedj.
Kérlek engedj el.
Kérlek, kérlek engedj.


Refrén (2x):

Lejárt az idő most mennem kell,
Szívedet darabokban vettem fel,
Fázok valaki mentsen meg,
Gyújtson tüzet a lelkemnek.

Sorry babe de mennem kell,
Szívedet darabokban vettem fel,
Fázok valaki mentsen meg,
Gyújtson tüzet a lelkemnek.