Memento
Óó ba-ba-barátom, sajnálom
Hogy nem voltam jó hozzád

Azt mondom, éjjel a macskaköves utakon
Megláttam egy mulatozó csapatot
És eltűnődtem azon milyen régen is volt
Hogy úgy éreztem magam, mint egy gyerek (Gyerek, gyerek)
Gyerekkorom belepi a beton
Hisz egy palotai nem vár már csodát
Csak egyedül bandukol az utakon
Amíg nem ütött az utolsó óránk (Viszlát)

Sohase várhatna eleget
Hát ő újra eltemet
Százegy rossz emléket kiskorából
Arcára ragad az a kép, ahogy szeretné, hogy lásd
De valójában soha-soha nem jön vissza már

Minden éjjel meg reggelente megváltoznék
Megfogadom a kezembe veszem a kontrollt, amire várt már rég
Ne haragudj, tudtam, kicsikét faramuci vagyok, de mit árthatnék?
Nektek, ha nem is írok
Nem is veszem fel, ha hívtok
Nem értem, mit sírtok?

Nekem is ki van a faszom attól, hogy be vagyok zárva
(és chilis Sobát zabálok a szobában)
Körbeveszem magam fallal, hogy magamat elszeparáljam
Hidd el, én nem ezt kértem, hogy így legyen vége
A gödör is mély
Csalogatna, de baba, de te ne félj!
Látom az alagút végén, az alagút végén
A fényt, amit elloptok
Nem vagyok ma toppon
Mert krízisben az egzisztenciám
Csak annyit mondj, hogy jól vagy
Nem kell félni, próbáljunk meg élni
Hisz mind ez csupán apróság a nagyvilágban
Hisz az, ami szép volt
Az csak ami rég volt
Az csak ez a szóban forgó bánat
Utolér a téboly és minden rémálmom
Amikor már megpihennék úgy

De ő sohasem fáradna eleget
Hát ő újra betemet
Minden régi gyötrelmet meg bánatot
De te ne aggódj értem kérlek
Nekem így is nagyon jó
Csak gondolj rám
Ha soha többé nem kelek fel már!

Minden éjjel meg reggelente megváltoznék
De minden éjjel meg reggelente bezárkóznék
Minden éjjel meg reggelente megváltoznék
Minden éjjel meg reggelente bezár