Hegyek közé várva
Új életre várva
Az országból való kijutás a cél

A horizontot látva
Beleroskadva a magányba
Most az életben maradás a tét

A lemenő napot eltakaró hegyek csúcsai
A zúgó tenger vad hullámai
A sötpétlen kéklő ég fénylő csillagképei
késztetnek maradni

De elidulok végleg
Az utitársam a szél
Ki amerre visz az utam elkisér

Mellettem van mindig
Bátorít ha kell
S ha megtorpannék fülembe súgja
Ne add fel semmiért sem

Én és a szél,a kettős páros
Ki senkitől sem fél
Én és a szél...

Én és a szél,a kettős páros
Ki senkitől sem fél
Én és a szél...

Hát elindulok délnek
Erőmet köszönöm a szélnek
Néha visszanézek
Jól döntöttem-e

Hiba volt-e elindulni
Mindent hátrahagyni
Kérdések tömkelege merül fel bennem

Sok év telt el az óta
De ma már belenyugodtam
Új életet kezdtem
Hihsz erről álmodtam

Szülőföldem emlékét
Eddig megőriztem
S hozzá hűen a sírba is
magammal viszem...