Nem fénylik erre az értelem
börtönben tombol a kényelem
itt nem vár senkit a hősi halál
langyos a tél hideg a nyár

nyílik a gyárkapu indul a gép
dolgozik másnak a rabszolganép
szépen beszél aki áruló
más viszi a balhét nincs rizikó

jóságos hozzánk a birodalom
az isten ujja van az oroszokon
álmomban tanulom az új mesét
a diktatúra már véget ért

nézem a tévét a nagy falat
lehet hogy a szám is nyitva marad
én vadakat álmodom azt hiszem
naponta romlik a helyzetem

sötétben keresem a rendszeremet
tüzet nyit rám valami szervezet
nem tudom a nevemet a számomat
nem lehetek más csak áldozat